1. tetszést keltő, kül. a látás, hallás számára gyönyörködtető. szép leány, hang; ▸ a szép a szebbik nem ▸ szép szál ember ▸ valakinek a szép szeméért | szellemi élvezetet nyújtó. szép tanulmány. | tetszetős (formájú), de belső érték nélküli. szép szavakkal elégít ki valakit.

2. kellemes, kedvező. szép remény; ▸ a legszebb férfikorban | örömmel, boldogsággal teli. széppé teszi az életet. | derült, tiszta <idő>. | rég vál szeretett, kedves. szép gyermekem.

3. vál (erkölcsileg) kiváló, jó. szép példa. | elismerésre, megbecsülésre méltó. szép tőle, hogy ... | barátságos, jóindulatú <megnyilatkozás>. szép fogadtatás.

4. a maga nemében igen jó (állapotban levő). szép példány.

5. gúny | hitvány, értéktelen, elítélendő. szép (kis) barát az ilyen! | ▸ még szép, hogy nem

6. nagy, tetemes, jókora. szép fizetés; szép kor.

7. <időpont megnevezésének nyomósítására.> egy szép nap(on).

8. biz <ellenvetéssel járó ráhagyás kif-ére:> jól van, rendben van, de ... szép (, szép), de mit fizetsz?

1. fil is az, ami esztétikai élvezetet nyújt; szépség. mi ebben a szép? | ilyen tárgy, dolog. sok szépet láttam.

2. szép személy, kül. fiatal nő. ▸ szépre száll a füst ▸ valaminek a szépe a falu szépe.

3. valamilyen szempontból kedvező, tetszetős dolog. sok szépet hall valakiről; ▸ szépeket mond valakinek

4. ▸ valaminek a szépe szépje a szépét válogatja az almának. ▸ teszi a szépet valakinek

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. <annak kif-ére, ill. nyomósítására, hogy vmely cselekvés, történés, állapot nem zárult le, tart, ill. tartani fog.> akkor még diák voltam; még mindig esik; ma még itt leszek. | <annak kif-ére, ill. nyomósítására, hogy vmely cselekvés, történés, állapot tart, amikor egy másik már elkezdődött.> még aludt, amikor csengettek. | <annak kif-ére, hogy valami egy ideig a jövőben is folytatódik.> még olvasok egy kicsit. | <annak kif-ére, hogy a cselekvés a jelenben utoljára történhet.> add ide, most még átveszem.

2. <annak kif-ére, hogy valami egyelőre nem történt meg, ill. csak kezdeti szakaszában van.> még nem néztem; még csak ketten jöttek. | <időpont korai voltának hangsúlyozására.> még csak két óra van.

3. <annak kif-ére, ill. nyomósítására, hogy valami bekövetkezésének egyelőre nem szűnt meg a lehetősége.> még megjárhatod!; még meggondolhatod!

4. <annak kiemelésére, hogy a cselekvés, történés a jelzett időszak vége előtt bekövetkezik, ill. bekövetkezett.> még ma; még a télen vettem.

5. <annak kif-ére, ill. nyomósítására, hogy valami − helye, mértéke, mennyisége, minősége stb. tekintetében − (egyelőre) nem ért el vmely határt, ill. nem haladt túl rajta.> ez itt még vas megye; ez még nem elég; ▸ még jó még szép, hogy | ismét. még egyszer; vegyél még! | <megengedő értelmű kif-ek nyomósítására.> még hagyján, hogy lusta, de pimasz is.

6. ezenkívül. ki volt még ott?

7. <fokozó szóként.> mosolygott, végül még nevetett is; ▸ hát még nekem is nehéz, hát még neki! | ▸ még ha megveszem, még ha megkoplalom is! | (kf előtt) az említettnél is. még jobb, még szebben. | ▸ még sincs semmi baja, még sincs jó kedve.

8. <annak érzelmileg színezett nyomósítására, hogy vmely személy v. dolog nagymértékben felülmúlja a többit.> az volt még csak a csodaszép! | ▸ hogy még! úgy kinevették, hogy még!

9. <felháborodás érzelmileg színezett kif-ére.> még ő beszél?; ▸ mégilyet! ▸ még mit nem!

[←meg¹ ]

míg.

[↔míg ]

1. <tagadás kif-ére, önálló m-értékű szóként is.> nem fáj; ma nem, majd holnap; ▸ hol volt, hol nem volt ▸ igen is, nem is ▸ nem mintha | <tagadó névm v. hsz kiegészítésére, kettős, ill. párhuzamos tagadásban.> senkit nem láttam; se(m) nem kék, se(m) nem zöld. | ▸ amíg nem várj, amíg vissza nem jövök. | ▸ majdhogy nem

2. <óvatos állításban, az ellentétes fogalmat tagadva.> ▸ nem sok ▸ nem egy ▸ nem minden célzás, gúny nélkül

3. <felkiáltó v. kérdő m-ban, erős állítás, megütközés, bosszúság kif-ére.> hát nem gyönyörű!?; csak nem mégy oda?; ▸ még mit nem ▸ csak nem?

4. <kérdő formájú szigorú v. durva parancsban.> nem mégy innen?!

5. <szerény v. udvarias kérdésben.> nem jönnél el te is?

6. <valamit tagadva, az ellentétes fogalom kif-ére.> a törvény nem tudása.

1. < (idő)határozói mellékm kötőszavaként:> ahogy(an), amint, amikor. egy hétre rá, hogy megjött, ment is vissza.

2. <kérdő alakú ált névm-sal:> ahogy(an). megcsinálták, ki hogy tudta.

1. <állítm nélküli válaszban, kérdő alakú htl névm-sal v. hsz-val, annak kif-ére, hogy a mód, ill. a körülmények esetenként változnak.> [jól megy a munka? ] mikor hogy!

2. ▸ hogy, hogy nem hogy, hogy nem, elveszett.